Könyvajánló

Pl. ez Braskó Csaba legújabb hírlevele, ideteszem - bár valószínűleg nem lenne szabad -, nagyon jó, a párkapcsolatokról szól. Ennek kapcsán a végén az Áramvonalas gondolkodás c. könyvét ajánlja.

"A színarany korona rejtélye


II. Hierón királynak volt egy problémája: készíttetett egy koronát színaranyból, de nem bízott a mesterben, aki a munkát elvégezte. Feltételezte, hogy az illető az arany egy részét ezüstre cserélte, hiszen ez a fajta becstelenség meglehetősen gyakori volt az ókorban. De hát hogyan lehet ezt kideríteni, anélkül, hogy a koronát tönkretennék? Hogyan lehetne megtudni, mi van a korona belsejében? Akkoriban – időszámításunk előtt 250 évvel – ez egy megoldhatatlan probléma volt.

II. Hierón király így megbízta szürakuszai Arkhimédészt, a híres természettudóst, hogy választ adjon neki erre a kérdésre. A nagy matematikus hosszú ideig kínlódott a dologgal, de nem jött rá a megoldásra. Arkhimédész korának valószínűleg legnagyobb géniusza volt, de úgy tűnt, ez a kérdés kifogott rajta. Heteken át álmatlanság gyötörte, csak hánykolódott az ágyában. Végül az álmatlan forgolódástól szintén elgyötört felesége – akivel a lángész megosztotta az ágyát – rávette, hogy pihenjen kicsit, és elküldte szépen Arkhimédészt a fürdőbe.

Ahogy Arkhimédész beszállt a medencébe, észrevette, hogy a víz szintje megemelkedett. A tudós ebben a pillanatban rádöbbent, hogy a kiszorított víz mennyiségének megmérése lehetőséget ad a térfogat pontos meghatározására. Ha pedig megvan a pontos térfogat, akkor a tömeg ismeretében meghatározható a fajsúly, azaz a súly és a térfogat aránya. Így Arkhimédész megoldotta Hierón király problémáját, és annyira fellelkesült ettől, hogy úgy ahogy volt meztelenül rohant a fürdőből a királyi palotába, miközben azt kiabálta az utcán, hogy „Heuréka! Heuréka!”.


Mi Arkhimédész történetének a tanulsága? A feleség. Általánosabb értelemben: a párkapcsolat. Egy jó párkapcsolatban ugyanis a felek pontosan ismerik egymást, tudják, hogy a másiknak hogyan működik a gondolkodása, és mire van szüksége az inspirációhoz. Ezáltal azt is tudják, hogyan segítsenek egymásnak elérni a céljaikat.

Egy rossz párkapcsolatban persze szintén nagyon jól ismerik egymást a felek. Csak éppen ezt a tudást arra használják, hogy olyan dolgokat mondjanak a másiknak, amitől az egy másodperc alatt olyan ideges lesz, mint semmi mástól a világon.

Persze a párkapcsolatok nem úgy kezdődnek, hogy idegesítik egymást a felek. Az csak később alakul ki. De hogyan? Miért? És mi a megoldás ez ellen? Talán a Valentin-nap közeledtével sok párban felmerül ez a kérdés, hogy mit lehet tenni annak érdekében, hogy javuljon a kapcsolat, és ne ismétlődjenek meg folyton ugyanazok a problémák.


Ennek a témának van egy nemzetközileg elismert szakértője: Dr. John Gottman. Dr. Gottman emeritus professzor a Washington Egyetemen, ő az alapítója a Gottman Intézetnek, több, mint 190 cikket írt már a párkapcsolatok pszichológiájáról, és emellett 40 könyv írójaként is jegyzik. Fontosabb művei: „A szerelem új tudománya”, „7 alapelv, ami működőképessé varázsolja a házasságot”, vagy „A párkapcsolat meggyógyítása: 5 lépés, amivel erősítheted a házasságod, családi életed és barátságaidat”.


Dr. Gottman mindemellett kidolgozott egy forradalmi tudományos módszert, amivel pár perc elteltével meg tudja jósolni melyik párkapcsolat fog nagy valószínűséggel válással végződni. A módszer a következő: a párokat lefilmezik egy egyszerű, 5-6 perces beszélgetés közben, majd a felvételeket kielemzik, és megállapítják a felek mikroreakcióit. Ezeket összeszámolják, és a negatív illetve pozitív mikroreakciók arányából pontosan meg tudják mondani, hogy a pár együtt marad-e. Hogyan? Úgy, hogy a kísérletekben résztvevő párokat évekig, vagy ha kell, akkor évtizedekig követik.

Ebből, és persze rengeteg más kutatásból fakadóan Dr. Gottman nagyon mély tudással rendelkezik a párkapcsolatokról. Rengeteg különböző párkapcsolatra van rálátása, nagyon sok problémát látott már, de állítása szerint lényegében elegendő a párkapcsolatokat csupán két csoportra osztani. Dr. Gottman felosztása azon alapul, hogy mennyire jól tudják a felek menedzselni párkapcsolatukat. Akik hosszútávon együtt maradnak, őket „mestereknek” hívja, akik elválnak, őket pedig „krachnak”.

Képzeld el, hogy választhatsz. Te melyik csoportba szeretnél inkább tartozni? „Mester” lennél inkább, vagy „krach”?

Dr. Gottman szerint „mesternek” lenni nem bonyolult, bár gyakorlást igényel. A kutatásaiból most szeretnék megosztani veled négy olyan dolgot, ami halálra ítéli a kapcsolatokat, három olyan dolgot, ami megakadályozhatja ezt a négyet, és egy kétperces tesztet, amivel te magad is meg tudod állapítani, hogy milyen irányba halad a kapcsolatod.


Dr. Gottman 40 éves praxisa alatt sokezer párt tanulmányozott. Négy dolog azonban újra és újra előbukkant, ami azt jelezte, hogy egy kapcsolat romlásnak indult. A „krachok” sokszor csinálják ezeket, a „mesterek” azonban elkerülik őket.


1. Kritizálás
Ez az, mikor valaki rámutat a partnerére és azt mondja, hogy a másik személyisége vagy karaktere a fő probléma. Dr. Gottman szerint: „A kritizálással azt állítjuk, hogy a kapcsolat problémája a másikból fakadó jellemhiba. A »mesterek« épp ellenkezőleg csinálják: ők saját magukra mutatnak, és nagyon kedvesen kezdenek bele minden ilyen jellegű beszélgetésbe. Minimális hangsúlyt helyeznek a problémákra és inkább a saját érzéseikről és igényeikről beszélnek.”

Úgy tűnik a kutatások alapján, hogy ezt a fajta kritizálást a nők sokkal többet alkalmazzák, mint a férfiak – persze semmi ok az aggodalomra, mindjárt jön az is, amit a férfiak szoktak gyakrabban elrontani.


2. Védekezés
„A védekező magatartás érthető lépés egy kritikai észrevétel után” – figyelte meg Dr. Gottman – „és két fő formája létezik: az ellentámadás vagy az ártatlan áldozatként való nyafogás.” Itt a „mesterek” megintcsak egészen másképp viselkednek, mikor a partnerük kritikával illeti őket. A „mesterek” elfogadják a kritikát, sőt felelősséget is vállalnak azokért a dolgokért, melyek a problémákat okozzák. Ráadásul tovább bátorítják a párjukat, rendszerint ilyesféle szavakkal: „Folytasd kérlek, kíváncsi vagyok rá, hogyan érzel ezekkel a dolgokkal kapcsolatban.”


3. Lenézés
Ez az elsőszámú előrejelzője a szakításoknak. A lenézés azt mutatja, hogy az egyik fél jobbnak, magasabbrendűnek tartja magát a párjánál. Dr. Gottman szerint: „A lenézés az, amikor valaki »lefelé« beszél a partneréhez. Sértő vagy fölényeskedő magatartás. Legtöbbször annyira öntudatlanul csinálják ezt az emberek egymással, hogy őszintén képesek letagadni, hogy dehogy, ők nem néznek le senkit. De a döbbenetes a lenézésben nem csak az, hogy letagadják, vagy hogy előrejelzi a párkapcsolat végét, hanem azt is előrejelzi, hogy az elszenvedő félnek hány különböző betegsége lesz a következő négy évben. Erre akkor ébredtünk rá, amikor a kutatásainkba bevettük az egészségügyi adatok gyűjtését is. Kiderült, hogy az egyik legjelentősebb egészségügyi kockázat, ha valakit lenéznek.”


4. Elzárkózás
Ez a kellemetlen témák leállítása, elfordulás akkor, amikor a másik meg akar beszélni valamit, általánosságban mindazon dolgok fontosságának csökkentése, ami a másiknak számít. Ez szavak nélkül, passzív módon azt közli a partnerrel, hogy „Nem érdekel, ami neked fontos.” Ezt 85%-ban a férfiak csinálják, és a fenti három dologhoz hasonlóan nagyon hatásosan öli meg a kapcsolatot.


Természetesen ezek után felmerülhet benned a kérdés, hogy oké rendben, de melyek azok a dolgok, melyek segítségével elkerülhető a négy legsúlyosabb párkapcsolati hiba? Íme Dr. Gottman listája erről.


1. A partner alapos megismerése
Dr. Gottman szeretet-térképnek hívja ezt. Ez azt jelenti, hogy igazán ismerned kell a partnered kívülről-belülről. A kutatás szerint ez a „mesterek” leghatásosabb titkos fegyvere. Dr. Gottman így fogalmaz: „A szeretet-térkép gyakorlatilag egy olyan atlasz, ami utat mutat a partnered belső lelkivilágához, amitől érted, hogy a másik miért »működik« úgy, ahogy. A »mesterek« egyfolytában rajzolják és újrarajzolják ezt a térképet magukban. Folyamatosan, évek elteltével is érdeklődnek partnerük iránt, és megosztják a legbelsőbb személyes dolgaikat magukról, hogy a másik fél is tudja aktualizálni a saját szeretet-térképét.”

Miért olyan ritka ez? Mert időt igényel, a „krachok” pedig nem szánnak rá időt. Sőt, a legtöbb pár nem szán elég időt erre. Dr. Gottman idéz egy tanulmányt, mely szerint a gyerekkel már rendelkező párok 35 percet beszélnek átlagosan egymással egy hét alatt. 35 percet. Ráadásul ennek a nagy része főleg logisztikai kérdésekre vonatkozik: „Mikorra érsz oda?”, „Ne felejtsd el megvenni a tejet!” Ezek nem mély, személyes dolgok, mint amilyenekről a „mesterek” beszélgetnek.

Ha a két fél úgy éli az életét, hogy nincs idejük a mély beszélgetésre, az gyakorlatilag egyenértékű azzal, mintha azt mondanák a másiknak: „A veled töltött minőségi idő nekem nem elég fontos.” Ez érthető, hiszen ha fontos lenne, akkor nyilván valahogyan csak csinálnának rá időt.


2. Pozitív válasz a figyelem-kérésre
Mindannyian adunk le különböző jeleket, amivel szeretnénk elnyerni partnerünk figyelmét. Mondasz valamit és azt várod, hogy válaszoljon. Amivel bevonod őt a saját szférádba. Ez lehet akár olyan banális mondat is, mint például „Nézd, milyen szép időnk van?”

Ez majdnem olyan, mint egy videojáték: Amikor a másik pozitívan válaszol, akkor a párkapcsolatod kap egy pluszpontot. Amikor nem válaszolnak vagy a válasz negatív, a párkapcsolatod veszít egy pontot. Vagy ötöt. Dr. Gottman szerint: „A párok, akik 6 évvel később elváltak, csak 33%-ban reagáltak pozitívan ezekre az apró kis figyelem-kérésekre, az együtt maradt párok pedig az esetek 86%-ban reagáltak pozitívan. Hatalmas különbség.”

A magas pontszámot elérő párok folyamatosan méltányolják egymást, és egymás szándékait. Képesek megjavítani, ha elromlik közöttük a kapcsolódás. Képesek mosolyogni és nevetni még akkor is, ha vitatkoznak. És ez óriási különbséget jelent a párkapcsolatban. Dr. Gottman így ír erről: „Ha magas arányban reagálsz pozitívan ezekre a kis figyelem-kérésekre, az valamilyen módon fejleszti a pároddal közös humorérzéketeket. Így elő tud jönni a humorérzéked még konfliktus közben is. A humor nagyon hatásos eszköz, mert képes oldani a feszültséget, ami egy vita során kialakul, és ezt több tanulmány is megerősítette már.”


3. Csodálat kimutatása
Hallottál már valaha olyan valakit beszélni, aki őrülten szerelmes volt a partnerébe? Mint aki valami téveszmében szenved. Az ilyen emberek úgy tesznek, mintha a másik egyenesen valamilyen szuperhős volna, vagy szent. És a kutatások kimutatták, hogy mindez tökéletes így, ahogy van. A „mesterek” jobb embernek látják partnerüket, mint amilyenek a valóságban. A „krachok” pedig sokkal rosszabbnak látják partnerüket, mint amilyenek a valóságban.

Az egymási iránti csodálat az nem más, mint az a történet, amit elmondasz magadnak a partneredről. És ez annak a módszernek az alapja, amivel te magad is le tudod tesztelni, merre is halad a párkapcsolatod.


A legjobb előrejelzés, hogy mennyire jó a párkapcsolatod
Ezt te magad is elvégezheted 2 perc alatt: Képzeld el, hogy valaki rákérdez a párkapcsolatotok történetére. Milyen történetet fogsz elmondani neki? Mikor a partnered elmeséli a párkapcsolatotok sztoriját másoknak, akkor az hogyan hangzik?

Az elmesélt sztoriban minimalizálva lesznek a hibák és felnagyítva a jó dolgok? A másik fél nagyszerű embernek tűnik az elmondottak alapján? Vagy azok a dolgok vannak hangsúlyozva, melyek nem működnek annyira? Azokról a dolgokról szól a mese, hogy milyen dolgokat baltázott el a másik totálisan a múlt héten?

Dr. Gottman szerint ez az egyszerű „a mi sztorink” gyakorlat egész pontosan megjósolja, melyik kapcsolat lesz sikeres és melyik fog idővel elbukni: „A legjobb előrejelzés, amiből ki tud derülni egy kapcsolat alakulása »a mi sztorink« kérdés. Ez egy folyamatosan változó értékelés a párkapcsolatról és a partner karakteréről. Néhányan olyan »a mi sztorink«-at mesélnek el, amiből nagyon egyértelműen kiderül milyen problémáik is vannak a párkapcsolattal. Nagyon hangsúlyozták pontosan mi is hiányzik nekik. A »mesterek« épp ellenkezőleg nyilatkoztak: minimalizálták a negatív dolgokat, és ünnepelték partnerük pozitív értékeit. Ők a hálát erősítik az elégedetlenségükkel szemben.”


Összességében Dr. Gottman arra a megállapításra jutott, hogy egy kapcsolat legfontosabb része a kommunikáció. Dr. Gottman 96%-ban meg tudja mondani egy beszélgetés végkimenetelét a beszélgetés első három percéből: „A negativitás táplálja önmagát és ezért a rosszul indított beszélgetés ugyanezen a szinten marad. Hogy ezt alaposabban megértsük, elvégeztünk egy 7 éves kutatást is arról, hogy a »mesterek« hogyan javítják ki ezt az időnként előforduló negativitást. Az egyik leghatásosabb dolog, amit mondanak, az olyasmi, hogy »Nyugi, ez nem csak a te hibád, tudom, hogy én is sáros vagyok. Kezdjünk el arról beszélni, mi az én részem mindebből.« A felelősség felvállalása a hatalmas lépés a kapcsolódás javításában.”

Az, ahogyan kezded ezeket a komoly beszélgetéseket, nem csak azt jósolja meg, hogyan fog alakulni a beszélgetés, de azt is, hogy válással fog-e végződni a párkapcsolat 6 év után. Dr. Gottman így magyarázza ezt: „Az volt a hipotézisünk, hogy a kommunikáció minősége megjósolja a párok sorsát. Hét különböző kísérletsorozatban vizsgáltuk meg ezt, heteroszexuális és homoszexuális párokat is bevontunk, és a hipotézisünk alapos bizonyítást nyert. Ez alapján tényleg nagyon pontos előrejelzések születtek 6 éves, vagy akár hosszabb időtávlatban is.”


Dr. Gottman szerint a „mesterek” másik kommunikációs erőssége az, hogy megtanultak a párjuk jó hallgatóságának lenni. Mikor a partnerüknek van egy problémája, akkor eldobnak mindent, amivel korábban foglalkoztak és védekezés nélkül, empátiával hallgatják a másikat. Dr. Gottman szerint: „A nagyon rossz kapcsolatokban a felek nem szavakkal, hanem a viselkedésükkel kommunikálnak. És azzal a viselkedéssel, hogy elfordulnak a másiktól azzal azt üzenik, hogy »Hé, amikor valami bajod lesz vagy boldogtalan leszel vagy bánt valami, én nem leszek majd ott melletted. Oldd meg, ahogy akarod, meséld el majd akinek akarod, mert én rohadtul nem vagyok kíváncsi a negativitásodra. Elfoglalt vagyok. Leköt, hogy a gyerekekkel foglalkozzak meg a munkámban helyt álljak.« Ezzel szemben a »mesterek« hozzáállása a következő: »Mikor boldogtalan vagy, még akkor is, ha énmiattam, akkor a világ megáll, és csak rád figyelek.«”

Időnként pedig a leghasznosabb dolog egy párkapcsolati vita elején az, ha a felek rögtön be is fejezik a veszekedést. Miért? Egy pár problémáinak 69%-a olyan, amire egyszerűen nem lehet megoldást találni.

Megkérni valakit arra, hogy alapvető dolgokban változtasson magán, nem egy reális, végrehajtható kérés – ellenben könnyen bosszússá teheti a másik felet. Dr. Gottman szerint: „A Bob Levensonnal folytatott kísérletsorozatunkban néhány évente visszahívtuk ugyanazokat a párokat, mert kíváncsiak voltunk, miről vitatkoznak. Azt találtuk, hogy az emberek a nézeteltéréseik csak 31%-át tudták megoldani. Össze lehetne vágni ezeket a videoszalagokat és úgy nézne ki, mintha egy végtelenített szappanoperát néznénk, mely során eltelik 22 év. A »mesterek« elfogadták azokat a dolgokat melyeken nem tudtak változtatni, és a pozitív dolgokra koncentráltak. Olyasmiket mondtak, hogy »Itt van rengeteg pozitív dolog, inkább ezekkel foglalkozom és nem koncentrálok az idegesítő dolgokra.«”


Dr. Gottman kutatásai azt mutatják, hogy leginkább azok a dolgok tesznek boldoggá egy párkapcsolatot, melyek úgy általában is hozzásegítenek a boldogsághoz. A kutatássorozat eredménye, hogy a boldog emberek a jó dolgokra koncentrálnak, és kifejezetten keresik őket akkor is, ha épp nem nyilvánvaló a jelenlétük. Ha megtalálták, akkor pedig hálásak érte. A boldogtalan emberek ezzel szemben mindenben megtalálják a negatívumokat.

Nagyon hasonló a helyzet a párkapcsolatokban is: A „mesterek” a jó dolgokkal foglalkoznak, a „krachok” folyton a negatívumokat keresik.

És nem csak ettől boldogtalanok. A „mesterek” világról alkotott képe sokkal pontosabb is. Dr. Gottman szerint: „Ha a gondolkodásod eltorzult a negatív irányba, akkor nem veszed észre a pozitív dolgokat. A pontos szám nem ismert, de a negatívan gondolkodó emberek nem veszik észre a pozitív dolgok legalább 70%-át. Ezáltal a pozitív gondolkodásmód még pontosabb is. A pozitívan gondolkodó emberekkel nem ez a helyzet – ők kristálytisztán látják a negatív dolgokat, de nem esnek tőlük kétségbe, hanem megkeresik mindezeknek a pozitív aspektusait, és inkább azokat hangsúlyozzák. Ez a nagy különbség.”


Winston Churchill miután 1955-ben otthagyta az Egyesült Királyság miniszterelnöki pozícióját, elhatározta, hogy festeni fog. Megvett ehhez mindent: ecseteket, vásznakat, állványt, festékeket. Minden készen állt.

Csakhogy mégis Churchill úgy érezte, hogy képtelen festeni. Állt órákig az üres vászon előtt, és nem tudta megtenni a legelső ecsetvonást sem. Teljesen leblokkolt, nem tudta, hogyan fogjon bele.

Egy nappal később újra ott állt a vászon előtt, de még továbbra sem ment neki a festés. A felesége épp bejött hozzá a szobába, és hozott egy pohárral a kedvenc teájából. Churchill megköszönte, és továbbra is csak a vásznat bámulta. A felesége is ott állt 10 percig, és nézte, hogy a férje továbbra is küzd a fehér vászonnal. Ekkor odanyúlt az egyik ecsethez, megfogta, és egy nagy vastag fekete csíkot húzott vele a vászon közepére.

Churchill teljesen meghökkenve szólt a feleségéhez: „Mit csináltál drágám? Elrontottad az egészet.”

Mire a felesége elmosolyodott, és így válaszolt: „Drágám, akkor nincs más dolgod, mint hogy kijavítsd a hibát.”

És Churchill ebben a pillanatban elkezdett festeni. Az elkövetkezendő években pedig egy kiváló festő vált belőle, így ma több, mint 500 festménye látható a világ különböző galériáiban és múzeumaiban.


Ez a történet nem csak azt illusztrálja világosan, milyen egy jó párkapcsolat. Nem csak azt mutatja meg, hogy ha alaposan ismerik egymást a felek, akkor ilyen vicces módon tudnak egymásnak segíteni abban, hogy kimozduljanak a komfortzónájukból, és belevágjanak abba, amire vágynak.

Hanem emellett azt is megmutatja, hogy időnként még a legnagyobbak is leblokkolnak, ők is tartanak attól, hogy belevágjanak valami újba. Ők is keresik a biztonságos módját az elindulásnak.

Ha benned is van aggodalom valami miatt, legyen az akár a jövő, vagy éppen a párkapcsolatod, akkor hadd nyugtassalak meg: van biztonságos út. Boldognak lenni – és boldog párkapcsolatban élni – nem bonyolult dolog. Bárki belevághat és bárki megtanulhatja. Bárkinek sikerülhet, de persze nem sikerül mindenkinek.

Figyelj, elmondom, hogy miért: ugyanazért, amiért úszni sem lehet megtanulni könyvből.

Amit csinálni kell, az nem bonyolult. Csak hát ugye csinálni kell.

James Malinchaktól hallottam egyszer egy nagyon kedves történetet, amit már többször is megosztottam, de most is megteszem. Azt mondta, hogy ajándékot szeretett volna adni a feleségének, de mivel már mindenük megvolt, ezért semmi nem jutott eszébe. Ezért aztán vett egy naplót, és elkezdte beleírni minden áldott nap azt, hogy mi volt, ami aznap tetszett neki a feleségében. Az egyik nap azt írta le, hogy milyen jó érzés volt nézni, ahogyan a kutyával játszik. Egy másik nap azt az érzést, hogy a felesége milyen gondosan csomagolta szalvétába a gyerekek uzsonnáját. Egy harmadik alkalommal pedig azt az élményt, ahogyan kilépett a fürdőszobából vizes hajjal. Ez így ment három hétig, és Malinchak egyszercsak azt vette észre, hogy sokkal szerelmesebb a feleségébe, mint valaha. Egy év elteltével pedig a felesége kezébe adta a naplót, aki örömében elsírta magát, és azt mondta, ilyen csodálatos ajándékot még soha nem kapott senkitől.

Pedig „csak” öt perc volt naponta.

Nyilván tisztában vagy vele, hogy ami csak 5 perc, azt nagyon könnyű megtenni. Csakhogy amit nagyon könnyű megtenni, azt nagyon könnyű nem megtenni is.

Ezért nem sikerül mindenkinek. Mert annyira könnyű a cselekvés, így annyira könnyű a nem cselekvés is.

Pontosan ezért bátorítalak téged, hogy vágj bele, kezdd el, csináld, ne add fel, folytasd, küzdj ha kell – és aztán élvezd a végeredményt.

Azért „macerállak” újra és újra ezekkel a levelekkel, mert rengeteg embert láttam már, akik ott álltak leblokkolva az életük egy pontján, mint Churchill. Majd némi noszogatás után elindultak, napi öt percet foglalkoztak valamivel, és egyszercsak számukra teljesen hihetetlen módon valahogy megváltozott az életük.

Csak hogy egyetlen példát említsek: Egy üzletember ügyfelem mindig rohant, sietett, enni se volt ideje. Állandóan gyomorproblémák gyötörték, míg végül rászokott arra, hogy alaposan megrágja az ételt. Csodák csodájára, ettől a napi 5 perces plusztevékenységtől néhány hét alatt elmúltak a gyomorpanaszai. Nem lehet szavakkal leírni az arckifejezését, amikor elmesélte nekem, hogy erre rádöbbent. Hogy éveket kínlódott, gyógyszereket szedett, amitől csak rosszabb lett minden, miközben a megoldás csak ennyi volt. „Csak” ennyi.

Amit könnyű megtenni, azt nagyon könnyű nem megtenni is.

Nyilván tisztában vagy vele, hogy Dr. John Gottman „mesterei” sem így születtek. Mindenki pici babának születik, aki még beszélni sem tud. Az élethez mindent meg kell tanulnunk, és képesek is vagyunk megtanulni mindent.


Láttad az Idétlen időkig című filmet? Ez egy 25 éve készült vígjáték, de mind a mai napig érdemes megnézni. Arról szól, hogy a Bill Murray által játszott karakter (Phil Connors) újra és újra Február 2-án találja magát. Minden nap reggel felkel, és megdöbbenve tapasztalja, hogy már megint Február 2-a van. Ennek az egy napnak a rabságában kell élnie, és ez az egy nap egészen addig ismétlődik az életében, amíg meg nem tanul valamit: hogy hogyan képes szeretni másokat.

Tulajdonképpen ha belegondolsz, rengeteg emberrel ez a helyzet. Az élete megrekedt egy ponton, mintha nem múlna az idő, állandóan ugyanazokkal a problémákkal szembesül, újra és újra. Ebből a fogságból pedig csak tanulással lehet megszabadulni.


Képzeld el, hogy mához képest 3 hónap múlva azt érzed, hogy megváltozott az életed. Ma elkezdesz egy picit jobban kommunikálni. Mindennap rászánsz 5 percet, hogy jobban odafigyelj magadra, másokra. Mindennap egy picit jobban megy, mint az előző napon. Minden nap egy picivel többet tudsz elérni. És egyszercsak ott állsz, és rádöbbensz, hogy a kekeckedő kolléga immár hetek óta kedves veled. Hogy a veszekedős főnököd veled nem veszekszik már egy ideje. Hogy a pároddal is eltűntek a konfliktusok. Hogy kevesebb rajtad a stressz, jobban alszol, könnyebben ébredsz. Még az étvágyad is jobb, sőt, valahogy az ételek íze is mintha megváltozott volna?

Csak képzeld el, mi minden területen szeretnéd végre magad mögött hagyni a zavaró blokkokat.

Ha úgy érzed, eljött a kellő pillanat az életedben, hogy belevágj egy napi 5 perces kalandba, ami szép lassan átalakítja az életedet, akkor jó szívvel ajánlom számodra Az Áramvonala Gondolkodást.

Létezik ugyanis három gondolkodási törvény, aminek megszegése a legkiválóbb kommunikációt is veszélyezteti. Ezeket a hibákat a legtöbb ember öntudatlanul is elköveti, hiszen nem is tud a törvények létezéséről. Ezek a hibák azonban képesek tönkretenni a legmélyebb, legmeghittebb kapcsolatot is.

Az Áramvonalas Gondolkodásból megismerheted, hogyan lehet alkalmazni ezt a három törvényt az emberi kapcsolatokban, hogyan lehet alkalmazni általában ha problémákat akarsz megoldani, és hogyan lehet alkalmazni akkor, ha az életcélodat, az életfeladatodat akarod megtalálni. Természetesen ettől jóval több mindent tartalmaz Az Áramvonalas Gondolkodás.

Mindez egyetlen praktikus programban, ami megadja neked a kezdőlökést mindehhez.

Szeretnél biztosabb, örömtelibb jövőt, stabilabb pénzügyeket, és jobb kapcsolatokat a többi emberrel?
Kattints ide Az Áramvonalas Gondolkodásért!"